A szeptemberi inflációs adat legfontosabb jellemzője - azon túl, hogy 20% fölé gyorsult az áremelkedés üteme -, hogy beütött a rezsiemelés hatása. A villamos energia és gáz árának KSH által közölt havi alakulásán bemutatható, hogyan sokkolja a magyarokat a rezsiköltségek emelkedése.
Négy területen fontos áram- és gázpiaci beavatkozásokról döntöttek ma az uniós energiaügyi miniszerek Brüsszelben egy újabb rendkívüli ülésen, amely egyúttal alkalmat adott arra is, hogy a megosztó témában, a gázár sapka kérdésében kifejtsék álláspontjukat. Ezt meghallgatva az Európai Bizottság jövő kedden várhatóan előáll majd a végleges gázár sapka javaslatával, hogy aztán arról jövő pénteken az állam- és kormányfők dönteni tudjanak Prágában.
A minap átadott lengyel-szlovák interkonnektorral már Magyarország is hozzá tud férni a Lengyelországba érkező cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítmányokhoz, de még ezzel együtt sem lehetséges rövid távon az orosz gáz kiváltása itthon – jelezte a 60. Közgazdász-vándorgyűlés klímasemlegességi témakörű szekciójában tartott összefoglaló előadásában Steiner Attila. A Technológiai és Ipari Minisztérium energetikáért felelős államtitkára megjegyezte, hogy a jelentős orosz gázkitettség csökkentése, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energiák terjedése érdekében rövid, közép és hosszabb távú programok is indulnak Magyarországon, amelyek például a mélyfelújításokat fogják segíteni mind a lakossági, mind központi állami épületek körében. Az energetikai kihívások kezelése, illetve a klímavédelmi célok együttes elérése érdekében a minisztériumban egy 30 projektből álló listát állítottak össze, amelynek finanszírozási igénye 16 milliárd euró, és ezt a következő időszakban részben uniós forrásokból, részben kvótaértékesítési bevételekből, részben zöldkötvények kibocsátásából tervezi megvalósítani a kormány.
A vállalat hétfői közleménye szerint az augusztus elején életbe lépett rezsiszabályok miatt az elmúlt egy hónapban a számlázási informatikai rendszer gyors és teljes átalakítása vált szükségessé a lakossági és a nem lakossági ügyfelek esetében is. Az informatikai fejlesztés folyamatos, több lépcsőben történik, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő mikrovállalkozásoknak szeptember második felében érkeznek az új rezsicsökkentési szabályoknak megfelelő számlák.
Folynak a tárgyalások a magyar-ukrán áramkereskedelem feltételeiről, de a magyar átvitelirendszer-irányító szerint csak az uniós szabályzatoknak és irányelveknek megfelelő aukciós eljárás bevezetése esetén indítható el a kereskedelmi forgalom a magyar-ukrán határmetszéken, ahogyan ez más magyar határszakaszon is történik. A társaság szerint így nem alkalmazható az a korábbi kapacitáskiosztási gyakorlat sem, amelyre egyébként átmenetileg a szlovák-ukrán és román-ukrán határokon is támaszkodnak. A Mavir közlése szerint az ukrán fél 2-3 hónapos átfutási időt jelölt meg az eljárás legkorábbi bevezetésére.
Szeptember 1-jével Horváth Lászlót a villamos energia ellátásbiztonságáért felelős, Riz Gábort a hazai lignittermelés növeléséért, a villamos energia ellátásbiztonságáért, valamint a lakossági fűtési célú energiaellátás biztonságáért felelős miniszteri biztossá nevezte ki Palkovics László technológiai és ipari miniszter.
Kedd reggel tovább emelkedett a tőzsdei gázár, mely így 230 euró felett volt. Az utóbbi napokban az európai áramárak is elszabadultak, két hónap alatt megduplázódtak. A téli fűtési szezon közeledtével a piacon egyre nagyobb lehet a nyomás, főleg akkor, ha az orosz szállítások is akadoznak.
Az energiaárak elszabadultak. Eddig volt tartható a rezsicsökkentés. Most a rezsicsökkentés csökkentése van soron. De hogyan lépjünk, mivel fűtsünk, ha jön a hideg? Gáz, áram, fa? Mekkora költségből tudunk előállítani 1 kWh hőenergiát? Ha tényleg utánaszámolunk, egyáltalán nem mindegy, mivel fogunk fűteni. Hogy mi lehet a jó megoldás, arról Pál Péter, energetikai szakembert kérdeztük.
Két hete számoltunk be róla, hogy július 21-én a Technológiai és Ipari Minisztériumban megalakult a Magyar Energiaközösségek és Rugalmassági Szolgáltatók Szövetsége (MERSZ), melynek fő célja, hogy Magyarországon is életképes és hasznos opció legyen a termelők és fogyasztók, valamint termelő-fogyasztók számára anyagilag is előnyös energiaközösségeket, valamint rugalmassági szolgáltatókat létrehozni és működtetni. A szervezet megalakulásának apropóján a Green Policy Center a MERSZ két képviselőjével, Zarándy Tamással, a Szövetség energiaközösségeket képviselő alelnökével és Ercsey Tamással, a rugalmassági szolgáltató aggregátorokat képviselő elnökével beszélgetett.
Erőművek sokaságát kell üzemeltetni csak azért, hogy az áramfogyasztási csúcsokat az elektromos hálózat kezelni tudja, vagyis a fogyasztói igényeket kielégítse. De vajon fenntartható-e ez a modell egy olyan világban, ahol eddig ismeretlen energiaigények jelentkeznek például az elektromos autók tömeges töltésével? És ahol egyre több olyan megújuló forrásból származó energiát táplálnak a rendszerbe, melyek termelése akár egyik pillanatról a másikra megváltozhat, ha kisüt vagy elbújik a nap, ha elkezd fújni a szél vagy éppen megáll. Erre a kérdésre keressük a választ alábbi cikkünkben.
Ukrajna kész növelni villamosenergia-exportját az EU-ba, hogy ezzel is enyhítse az orosz gázszállítások csökkenésével keletkezett hiányt - közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerda éjjel.
Azzal párhuzamosan, hogy Németh Szilárd rezsibiztos bejelentett pár számot a rezsicsökkentési rendszer átalakításáról az InfoRádióban, megjelent a Magyar Közlönyben három rendelet, amelyek a részletszabályokat rögzítik.
A tegnapi napon energia veszélyhelyzeti kategóriát rendelt el a kormány, melynek értelmében a lakossági rezsicsökkentési pajzsot részben megszüntetve az átlag feletti áram- és gázfogyasztásra piaci árat vezet be. Mivel a piaci és a csökkentett ár közötti különbség mostanra hatalmasra nőtt - egyes esetekben akár 8-10-szeres különbség is lehet – a többlet kifizetése a lakosság egy jelentős részének komoly fájdalmat fog okozni. Mindez a lakáspiacon is nagy átalakulásokat hozhat, a fenntartási költségek drasztikus megváltozása a lakások árazásában is gyorsan meg fog mutatkozni. Kik lesznek a legnagyobb vesztesek és lehetnek-e egyáltalán nyertesek? Nézzük, milyen változások várhatók a hazai lakáspiacon!
Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.
Az a háztartás, amely havi szinten 144 köbméternél, illetve éves szinten 1729 köbméternél több földgázt fogyaszt, az őszi-téli hónapokban akár 9-11-szer is többet lesz kénytelen fizetni a megszokott számlaértéknél a többletfogyasztásra – derült ki a mai kormányzati bejelentésből és a Portfolio számításaiból. Az áram esetén pedig az, aki havi 210 KWh-nál, illetve éves szinten 2523 KWh-nál többet fogyaszt, annak tíz-tizenháromszoros tehernövekedés néz ki a jelenlegi elképesztően magas áramárak alapján ezen átlagfogyasztás feletti részre. Nyilván a tényleges tehernövekedés rengeteg dologtól függ majd, például attól, hogy pontosan mi jelenik meg a Közlönyben az áram- és gázárak díjtételeinek részleteiről, illetve természetesen a következő hónapok tényleges piaci áralakulásától is, továbbá a forint árfolyamától, ezeket pedig mind jócskán befolyásolja a háború alakulása. Emellett azon is sok múlik, hogy ki mennyire lesz képes mérsékelni a saját fogyasztását a sokkszerű rezsiköltség emelkedés mellett.
Már idén megtermelhetik országos villamosenergiaigényünk 5%-át a háztetőkre helyezett naperőművek, de ez akár megtízszerezhető lenne a megújulóenergia-közösségek széleskörű elterjedésével, amely egyúttal a magyar háztartások ellátásbiztonságát is erősítené a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) szerint. A szervezet szerint a lakóközösségeknek szóló jelenlegi pályázati rendszerek mellett használatarányos hálózathasználati tarifarendszer bevezetésére, a szabályozási tesztkörnyezet kialakítására, valamint a közösségi részvétel erősítésére és egy olyan nonprofit közösségi energiaügynökség létrehozására lenne szükség, amely központilag támogatná az energiaközösségek létrehozását és működtetését.
Az ausztrál energiapiaci szolgáltató (AEMO) tegnap délután felfüggesztette a teljes nemzeti energiapiacot, miután lehetetlennek ítélte az azonnali piac további működését a megbízható energiaellátás biztosítása mellett. Ez az első alkalom, hogy a teljes nemzeti energiapiac 1998-as megalakulása óta felfüggesztették.
Két nagy uniós helyreállítási pályázat eredményét is bejelentették ma, amelyek a magyar villamosenergia-hálózat fejlesztését segítik összesen 103 milliárd forintos kerettel és amelyek segítségével jóval több megújuló energiás kapacitást tud majd befogadni a magyar elektromos ellátórendszer.
Az energiaárak immár közel 1 éve tartó elszállásának hatására a villamos energiát a piacról beszerző hazai ipari vállalatok és az energiakereskedők szerződési gyakorlata is módosulni látszik: a fogyasztók igyekeznek az áram egy részét előre megvásárolva diverzifikálni energiaellátásukat, a kereskedők pedig a korábbiaknál szigorúbb feltételeket szabnak ügyfeleiknek.